A gyermek zűrzavarának érzései
A gyermekneveléssel hivatásosan foglalkozó, valamint a jó szándékú laikusok körében egyaránt tapasztalható tény, hogy életkortól függetlenül - a legfiatalabbtól a "legöregebbig" - a gyermeket körülvevő környezet legapróbb változására bizonyos fokú viselkedés-módosulás következik be a fejlődő-alakuló személyiségében. Lett légyen ez új, a giardia nz tünetei, szokatlan, meglepő történés, az ismert környezet parányi variációja, mindez az ott élő, nevelkedő gyermek viselkedésében érdekes visszhangként jelenik meg.
Minél fiatalabb a gyermek, annál inkább védekezésnek fogható fel a reakció, ami legtöbbször az új, az ismeretlen ellen irányul, az esetek többségében elutasítva azt. Ha belegondolunk, hogy a kisgyermek azért ragaszkodik a megszokotthoz, mert ott, abban érzi biztonságban magát, a viselkedés válasz teljesen érhető. Mert a biztosat, az ismeretet feladni kockázatos dolog, mert a szeretett személyek és tárgyak védelmet nyújtanak, ahol nincs miért a gyermek zűrzavarának érzései, ahonnan nincs miért elmenekülni, ahová szívesen visszatérnek nap, mint nap.
Nem véletlen, hogy a személyiségfejlődés szempontjából első helyen említjük a környezet állandóságát. A minket körülvevő személyek és tárgyak stabilitása vezet el a biztonságérzet kialakulásához. Az a gyermek, aki biztonságban érzi magát családi, óvodai környezetében, szívesen "kirándul" az új, ismeretlen világba, érdeklődve kutakodik, aktívan keresi a "mást", szájtátva lepődik meg az eddig nem tapasztaltakon - de nem fél, nem menekül reszketve vissza az elhagyott biztonságba.
A gyermekkori szárnypróbálgatások alapja és elindítója az az okosan védő-óvó szeretet, elfogadó érzelmi kapcsolat, ahonnan bármikor el lehet menni világot látni, de bármikor vissza is fogad, ha fenyegetettség érzése jelenik meg a "világ horizontján".
A környezetünk hatásaira megjelenő viselkedésformákat az érzelmek vezérlik. És ez nemcsak a gyermekeknél van így. A felnőtt emberek cselekvéseit, tetteit, a köztük zajló vitákat, a kialakulóban vagy éppen megszűnőben lévő kapcsolataikat is nagymértékben a környezeti hatások és az általuk kiváltott érzelmek befolyásolják.
- Könyv: Az érzések zűrzavara (Zweig Stefan)
- Féreg ballada
- Érzések zűrzavara · Stefan Zweig · Könyv · Moly
Van úgy, hogy képesek vagyunk tudatosítani, minek következtében reagáltunk úgy, ahogy, miért azt válaszoltuk, tettük, amit, tehát logikailag végig tudjuk vezetni a lezajlott történéseket, azok okait és következményeit. A gyermekek - főleg az óvodások - érzelemvezéreltségük és általános fejlettségük folytán képtelenek viselkedésük tudatosítására, ezért okos, átgondolt megnyilvánulásokat nemigen várhatunk el tőlük.
Mégis állítjuk, hogy mindig oka van az éppen aktuális környezet által megjelenő érzelemnek, mintegy ezzel jelezve az egyéni véleményeket, elfogadásokat, illetve elutasításokat. A környezeti hatásokra kialakuló érzelmek problémakörét több területen fogalmazhatjuk meg: az egyéni sajátosságok következtében minden gyermek más-más érzelemmel reagálhat a körülötte lezajló eseményekre, s mindez teljesen egyedi viselkedésformákat hívhat életre, a gyermekek előélete eltérő élményeket hordoz az adott környezet magányos papillómák, tárgyait illetően.
Ezek a személyes tapasztalatok meghatározóak lehetnek a továbbiakban is, a gyermekközpontú odafigyelés, igények észrevétele, jelzések felfogása neveléssel megelőzhetőek a személyiségfejlődést károsan befolyásoló negatív érzelmek jó részének kialakulása félelem, szorongás, frusztráció, agresszióaz erős intenzitású érzelmek "kezelésének" mikéntje modellértékűvé válhat a pedagógiai minta segítségével, amennyiben az a felfokozott negatív érzelmi állapot gyengítésével a tolerancia, az elfogadás irányába hat.
Egyéni sajátosságok a környezet által kiváltott érzelmekben Már az óvodáskort megelőzően is találkozunk olyan jelekkel, amelyek a gyermekek egyéni érdeklődésére, ízlésére, a környezet tárgyaival, személyeivel szemben fellépő szimpátiára, illetve antipátiára utalnak, pl.
A kapható játékok közül a kiválasztást sok tényező befolyásolhatja: mérete, színe, formája, anyaga, súlya, stb. Hányszor lehetünk tanúi, amint egy apró kiscsoportos gyermek hatalmas mackót cipel állandóan magával, míg nagyobb társa a kisebb babát részesíti előnyben. Ugyanígy fellelhetjük különösen kedvelt, sokszor indított játékot, de olyat is, amelyik nem nyeri el igazán tetszésüket. A gyermek tehát válogat. Ez nem baj, sőt. Mindehhez joga van és helytelen lenne arra rávenni kényszeríteni?!
Valójában nem is lehet, mert a gyermek ösztönösen kerüli a neki nem tetszőt, kiválasztásában a pozitív érzelmek dominálnak. Személyes tapasztalatok a környezetben alakuló érzelmekben Attól függően, kinek milyen élményei vannak az óvodába lépést megelőzően az őt körülvevő társadalmi környezetben, nagy eltéréseket észlelhetünk.
- Gyermekfókuszolás
- Helmintikus fertőzések ppt
Ha a család előnyben részesítette a kellemes érzelmeket kiváltó környezet megszervezését, úgy a gyermek jól érezte magát az adott szociális térben. Ez mindenképpen elősegítette teljes személyiségfejlődését, társas kapcsolatai bővülését, egész pszichés közérzetének egyensúlyát. Ám ha a környezet tárgyait, személyeit fenyegetésre, félelemkeltésre, zsarolásra használják fel a családtagok, úgy a gyermekben negatív érzelmek sokasodnak, amelyek hátráltatják, gátolják fejlődését.
A tárgyakkal szembeni félelem csökkenti az új ismeretek megszerzését, passzívvá tesz és ellehetetleníti a tárgyak használatával kapcsolatos készségek kialakulását. A személyekkel szembeni félelem szétzúzza a szociális kapcsolatokat. A gyermekek szorongóvá, zárkózottá válnak az új ismeretségek terén, bizalmatlanok lesznek a másik iránt és végül egyedül maradnak társaik között is.
Gyermekközpontúság az érzelmi nevelésben Mindannyiunk célja, hogy gyermekeink boldogan, kiegyensúlyozottan, békében, félelemmentes környezetben nevelkedjenek, nőjenek fel. Mindez rajtunk múlik, amennyiben olyan környezetet teremtünk számunkra, ahol természetes dolog a másikra figyelés, a társ kérésének - óhajának - kívánságának - alapvető igényének teljesítése, illetve kielégítése a többi gyermek hátrányba kerülése nélkül.
- Féreggyógyszerek mellékhatásai
- Égő titok Tekervényes minden felnőtt-gyermek kapcsolat.
- Our new website www.
- Hogyan lehet megszabadulni a kis papillómáktól
- Kis férgek kerekféreggel rendelkező gyermekeknél
Igenis szokássá válhat az aktív odafigyelés, a rejtett jelzések értelmezése, az indokolatlan akadályoztatás csökkentése, az agresszív megnyilvánulások létrejöttének megelőzése. Nem arról van szó, hogy mindig minden gyermek percenkénti kívánságlistáját rohanunk a gyermek zűrzavarának érzései.
De mindenképpen arról, meghallgatjuk és az érintettekkel közösen a gyermek zűrzavarának érzései, jelenlegi szituációban mennyire jogos. Ha konkrét esetről van szó, amelyben a gyermek is szerepel, már az óvodás is megérti az indokolást, elfogadja a döntést, feltéve, hogy a teljes szemléletesség a magyarázatot tartalmazza.
Sokszor a gyermekek győzik meg társaikat az igények kielégítésének jogtalanságáról is. Az óvodai környezeti hatások megszervezésében a pedagógus döntő szerepet játszik. Tőle függ a csoportban kialakult légkör, a gyermekek viselkedését meghatározó érzelmek létrejötte, a kölcsönös tisztelet, a társ elismerése, az "érzelmi jogok" gyakorlása.
Account Options
Érzelemátadás "felső fokon" Megkönnyíti a nevelőmunkát, ha a pedagógus kihasználja az utánzásos tanulás jelenségét az érzelmek formálásában. Köztudott, hogy az óvodás utánzási hajlama igen erős, főleg a gyermek zűrzavarának érzései szeretett, elfogadott személyek megnyilvánulásait illetően. Ezt a hajlamot erősítheti a felnőtt, ha szóban - tettben - jelzésben metakommunikáció egyértelműen közli a gyermekkel, mennyire megérti érzéseit, adott esetben jogosnak tartja, de a hozzá kapcsolódó viselkedéses reakciók itt nálunk az óvodában, a csoportban, elfogadhatatlanok.
A másik fél - vélt vagy valós sértő, kezdeményező, provokáló - testi képségét nem lehet veszélyeztetni, a fizikai fájdalom okozása elítélt cselekvés, a pszichés "bántalmazás" bumerángként üt vissza: fontos társkapcsolatok megszakadását eredményezheti. Ha mindezen "intelmeket" már a legelső indulatos érzelmi kitörés alkalmával közöljük, s utána minden újabb szituációnál a gyermek zűrzavarának érzései a csoport előtt, a feltételes reflexkapcsolatok törvényszerűségei értelmében idővel kialakul az alapfokú gátlás a kritizált viselkedéssel szemben.
De ez csak az egyik oldala a negatív érzelmi kitörések gyengítésének. A gátlás, akadályozás, tiltás következtében megjelenik a frusztráció, azaz a kínos feszültség érzése. A feszültség - kellemetlen, feszítő érzelem - a cselekvésben, viselkedésben regresszióhoz vezet, ami rendszerint agresszióba csap át. Mérei-Binet: Gyermeklélektan című könyvében olvashatjuk, hogy "az agresszió helyzeti eredetű, a mindennapos akadályoztatások feszültsége váltja ki" A feltörő negatív érzelmeket csak úgy tudjuk enyhíteni, hogy a kellemetlen helyzetekhez azonnal hozzáillesztjük az előbbiek feloldását: az adott szituációban azonnal közöljük, hogy mit tehet a gyermek, mit lehet csinálnia, mi szabad a számára, a a gyermek zűrzavarának érzései zűrzavarának érzései engedünk meg neki - természetesen megtorlás nélkül.
Ezen lehetőségek felhasználása tulajdonképpen egy szelepnek felel meg, ahol az érzelmileg felzaklatott gyermek "kiengedheti a gőzt", lehiggadhat, figyelme elterelődhet, agressziós igénye gyengülhet. Ha van mód arra, hogy valamit csináljon, ha cselekvéskényszere kelégül, érzelmeiben már nem a támadás iránti vágy kerül előtérbe és könnyebben befolyásolhatóvá válik.
Mindehhez elengedhetetlen a felnőtt, óvodapedagógus olyan viselkedési mintája, amivel a gyermek közvetlenül azonosulni tud, ami számára is vonzó, amit szívesen modellál. Ebben benne van az is, hogy megtanulja, hogyan fejezze ki másokkal szembeni haragját, dühét, nemtetszését, elutasítását, esetleg egy baráti kapcsolat "végleges" megszakítását. A szituációban résztvevő, vagy azt észlelő óvónő a kellemetlen érzések kifejezésének mintaadása mellett számot ad arról is, mennyire, mennyiben képes identifikálni a pszichésen "göcsberándult" gyermekkel, miben empatizál a sértővel illetve sértettel, mennyit ért meg a gyermeki lelkivilág forrongó zűrzavarából, az igazságkeresés lázas állapotából, s mindezt hogyan tudja elfogadtatni a társakkal, a csoporttal.
Miután az empátia tanulható, ezek a szituációk remek alkalmat adnak e fontos képesség gyakorlására, annak tudatosítására, hogy nem vagyunk egyedül a világon, nem mindig saját elképzeléseink szerint történnek a dolgok. Ahhoz, hogy társadalmi környezetünk elfogadjon bennünket, nekünk is tolerálni kell a nemtetsző történéseket, esetenként tudomásul venni, hogy másnak is lehet igaza és az emberi jogok között nincs helye a másik megsértésének, megalázásának, lelki megtiprásának.
Viszont élhetünk azzal a lehetőséggel, hogy a beszédkészség "emberi monopólium". De vajon tud-e vele mindenki élni?!
Környezet és érzelem kapcsolata Az Óvodai nevelés országos alapprogramja különös figyelmet fordít és új fókuszba helyezi a környezeti nevelést. A világ tevékeny megismerése már nem szűkül le kizárólag a környezetismereti foglalkozásokra, hanem kibővül a vele logikailag teljesen összefüggő matematikai neveléssel.
Környezetünk "alanyai" lett légyen az természeti vagy társadalmi meghatározottságú mindenhol különböző számosságban, méretben, formában, mennyiségben nyilvánulnak meg.
A gyermek érzelmi fejlődése
Akárhova néz az óvodásgyermek, környezete tárgyai, személyei matematikai fogalmakkal ruházhatók fel. A gyermeknek az természetes, hogy egy tárgyról alakját, méretét, kontroll schistosomiasis is említve beszél.
Ő tehát nem választja el pl. S ezekhez kötődve a gyermek zűrzavarának érzései meg a sokszínű érzelmek. Társadalmi környezetünkben személyek és tárgyak egyaránt szerepelnek. A hozzájuk fűződő érzelmekben fellelhetők azonosságok és eltérések, lévén élő illetve élettelen tényezőkről van szó. A tárgyi környezet és az óvodásgyermek érzelmei A gyermek úgy kerül be az óvodai környezetbe, hogy annak tárgyai és személyei adottak számára.
Bár mindent elkövetünk, hogy megnyerjük tetszését, kizárólag kölcsönös alkalmazkodással tehetjük elviselhetővé, később hívogatóvá, megszeretetté, illetve hiányérzetet okozóvá az óvodai csoportot, az odatartozó gyermekeket, óvónőket, tárgyakat.
Amíg a gyermeknek nem alakul ki óvodai biztonságérzete, amíg nem érzi "második otthonának" a csoportszobát, a vele lévőket, addig a tárgyakkal szembeni érzelmei "óvatosak". Inkább csak nézeget, felmér, tudatosítja az ismertet, kerülgeti az ismeretlent. A botorság növekedésével többet közeledik, meg-megfogja, forgatja, keresi a "mit lehet vele csinálni" feleletet.
A tárgyak kiválasztásában az egyoldalúság érvényesül. Azaz a tárgy csak közvetve szín, alak, nagyság, stb.
Ebben a választásban a személyiségfejlődés életkori sajátosságai törnek felszínre. Képzeljük el, hogy ebben az életkorban ez milyen jelentőséggel bír, hiszen a felnőttek egyre-másra csak tiltanak, gátolnak, akadályoznak, közbeszólnak, ha valami nem tetszik nekik.
A tárgy viszont nem. Hányszor lehetünk tanúi annak, hogy a mackót-babát-mesekönyvet ölelgető gyermek a tárgynak súgja meg a felnőttől elszenvedett érzéseit. Csoda-e, ha egy a gyermek zűrzavarának érzései, kisfiú méregtelenítse a hasnyálmirigyet ragaszkodik bizonyos babához, puhaszőrű állatkához? Önállósodás - a szabad elképzelések végrehajtása, önálló döntések hozatala óvodáskorban. A csoportszoba tárgyai - természetesen leginkább a játékok - tiszta utat biztosítanak az egyéni elképzelések, ötletek végrehajtásához.
Az óvodás vágyik arra, sőt ragaszkodik hozzá, hogy azt és azzal játszhasson, amit és amivel akar, úgy, ahogy azt elgondolta. A szalag mérete és alakja még pillanatnyi ötlettő határozva dönt, később már végiggondolja, beszéli a játék témáját más társakkal és annak függvényében választ, melyik játék adekvát az adott témához, melyik biztosítja legjobban a játék kedvező kimenetelét.
Az életkorban elsöprő a tudásvágy, nyitottság a világ felé a teljes megismerésre. Az egészséges gyermek azért kutat-matat-keres-turkál mindenhol, mert megismerési vágya, kíváncsisága fűti, hajtja.
Ez az intellektuális érzelem megjelenési formája. Nem rosszaság, nem a schistosomiasis patológia felborítása, hanem az állandó belső késztetés a mi - micsoda - milyen - mit lehet vele csinálni - milyen nem látható, de más érzékszervvel tapasztalható tulajdonságai vannak még kérdések kielégítésére.
Novella, elbeszélés könyv - 1. oldal
Ez a folyamatos érdeklődés vezet az egyre több tudáshoz, ismerethez, gyakorlati tapasztalathoz, amelyek a gyermek életében a későbbiekben meghatározóak lehetnek. A tudásszomj kielégítésével rövidesen új személyiségjellemző rügye pattan ki: a kreativitás. A kutatók szerint az óvodáskori kreativitás megalapozója a felnőttkori sikereknek és eredményeknek. Az esztétikai érzelmek a tárgyak külső tulajdonságaival függnek össze. Már nagyon korán is észrevehető, hogy a gyermeknek vannak "érzelmileg előnyben részesített" tárgyai.
Még beszélni nem tud, de félrelök, félretol egy bögrét és a másik után nyújtja a kezecskéjét, görcsösen feszíti izmait az öltözködésnél, ha nem a neki tetsző ruhát, sapkát akarják ráadni, sorozatosan visszautasít egy gumijátékot és a másikért rúgkapál. A kisgyermeknél "egy kalap alá esik" a szép és a jó. Ami szép, az jó is. Mindez fordítva is igaz, ami jó, az szép is.
Csak később, a mesék, versek szereplőinek viselkedése kapcsán válik szét a a gyermek zűrzavarának érzései, de ez már az erkölcsi érzelmek birodalmába tartozik. A szép, tetszik illetve nem szép, nem tetszik környezet bármelyik tárgyára ráhúzható.
A gyermekek egyéni ízlése, szépérzéke nagyjából azonos, de érthetően vannak eltérések is. Ezt feltétlen meghatározza az otthoni környezet, ahonnan a gyermek érkezik.
Teljesen nyilvánvaló, ha a gyermek az otthonival azonos tárgyat pillant meg, észlel az óvodai csoportban, vagy az óvoda bármely helyiségében, az az otthoniasság hatását kelti benne. Az ismerősség biztonsággal párosul, hamarabb fogadja el az ismeretlent is. Az ismerős tárgy pozitív hatásához társul a szép és jó kellemes érzése is. A gyermek által nem birtokolt, de utána vágyott tárgyak is szép-jó, azaz esztétikai érzelmek kategóriájába kerülnek.
Kiemelt értékelések
Amíg eddig csak a játékboltban látott, de otthon hiányzó játék az óvodában elérhető, megfogható lesz - ez jó, tehát szép. Azért jó, mert végre kielégül az óhaj, teljesül a vágy és ez jó érzés, kellemes érzés, boldog érzés.
A "jó" érzése, mint pozitív érzelem szinte automatikusan társul a "szép"-pel, ami a gyermek tetszését kiváltja. Az erkölcsi - szociális érzelmek egyrészt a mindennapok tárgyakkal való tevékenységében, másrészt a társakkal, felnőttekkel való kapcsolatokban lelhetők fel. Ez utóbbiról a későbbiekben ejtünk bővebben szót. Az erkölcsi érzelmek a tárgyak használatával, azoknak rendeltetésszerű felhasználásával és kezelésével kötődnek össze. Amikor a gyermeket megismertetjük egyes tárgyak-eszközök használatával, szinte egy időben szólunk azok épségéről, annak védelméről.
Így a tárgyak a gyermek zűrzavarának érzései manipulációhoz a cselekvés "milyensége" párosul, ami magában foglalja a tárgy-eszköz értékét hasznos, fontos, értékes, sokba kerül. Tehát a tevékenységekben felhasználta eszközökhöz - játékok, alapvető használati tárgyak - bizonyos viselkedési szabályok társulnak, amelyek kérés, felszólítás, esetleg utasítás formájában hangzanak el.
Például: két kézzel fogd meg a tányért, amikor viszed az asztalhoz; egyik kezeddel fogd meg a bögre fülét, másikkal az alját, könnyebben emelheted a szádhoz; egyik kezedben a kancsó füle, másikkal az alját támaszd meg, jobban sikerül a kiöntés víz, tea, kávé öntése. Figyeljük meg, a felhívásokból hiányzik a tiltószó, a ne és a nem! Ez azért fontos, mert a tiltószavak az óvodásnál - az esetek többségében - azonnal az ellenállást váltják ki.
Ha viszont nincs miért ellenállni, csakazértis az ellenkezőjét csinálni a kívánalmaknak, szinte gondolkodás nélkül követik a javaslatokat. A tárgyak-eszközök használatba vételekor minden esetben elmondjuk a velük való helyes bánásmódot. Tehát mire kell vigyázni, hogyan kell fogni-kezelni, hogy épségben maradjon, ne törjön el-le, ne csorbuljon, megmaradjon minden kereke, keze-lába, ne szakadjon el.
A tárgyakra-eszközökre ügyelni kell, értékeket képviselnek, az a jó, ha minél tovább lehet velük végezni a szokásos napi munkálatokat. Bármilyen tevékenységről legyen is szó, a figyelemfelhívás nem marad haszontalan, mert a gyermek "megtanulja", hogy azért óvja, védje az egyes tárgyak épségét, hogy azt minél hosszabb ideig használhassák.
