A kerek folyó fejlett idegrendszerrel rendelkezik, A kerekféreg fejlett idegrendszerrel rendelkezik. Ascarids: tünetek és kezelés - A testen
Madarak Aves Az állatvilág egyetlen más képviselőjénél sem találjuk meg a madarak mindegyikére jellemző, szaruból felépülő speciális kültakaróképletet, a tollazatot.
Biológiai kislexikon
Még a röpképtelen madárfajok mellső végtagja is toll borította szárnnyá módosult. A madarak tojással szaporodnak és a testhőmérsékletük állandó. Evolúciójuk során kialakuló anatómiai és élettani bélyegeik a repülő életmódot szolgálták. Más állatcsoporttól jól elkülöníthetők azok az anatómiai és élettani bélyegek, melyek egyértelműen a repülés szolgálatában állnak.
A kiváló repülést is biztosító testsúly csökkentését, az aerodinamikailag legmegfelelőbb formát, valamint közvetve vagy közvetlenül a repülés energiaigényének biztosítását számos anatómiai és élettani jelleg teszi lehetővé.
Bár számos fajnál másodlagosan elveszett a repülési képesség, még ezeknél a fajoknál is fellelhetők a repülő madarakra jellemző tipikus anatómiai bélyegek. A madarak fejlett idegrendszere a kiváló reflextevékenységben is megnyilvánul. A gyors helyváltoztató mozgást a központi idegrendszer egyes részeinek kifejezett fejlettsége biztosíthatja.
A madarak látása a legtökéletesebb az egész állatvilágban, nemcsak az éleslátás, hanem a felbontóképesség terén is. A legtöbb faj hallása is igen jó.
A madarak kiváló látása és hangérzékelése azt jelenti, hogy igen sok környezeti információt képesek érzékelni, amely jól ellensúlyozza a fajok többségére általánosan jellemző viszonylag rossz íz- és szagérzékelést. Valamennyi madár tojással szaporodik.
A szaporodási időszakon kívül az ivarszervek aktív méretük töredékére zsugorodnak össze. A ma élő legnagyobb tömegű madár a több mint 50 kg-os röpképtelen strucc, a legkisebbek az igen gyors röptű, akár egy helyben, a levegőben függögetve táplálkozó kolibrik, amelyek között mindössze másfél gramm tömegű faj is akad.
Navigációs menü
Az aktív repülésre képes madár maximális testtömege nem haladja meg a 12—14 kg-t. A madarak a Föld szinte valamennyi életterén megtalálhatók, a magas hegységektől egészen a nyílt tengerekig. Ismertek fajok, amelyek — a kotlás kivételével — minden élettevékenysége a levegőhöz kötődik, más fajok röpképtelen futómadarak, számos faj tipikus vízimadár- némelyik 80 méter mélységbe is lemerülhet.
Vonulás közben akár 10 méter magasságig is emelkedhetnek, kihasználva a ritka levegő kisebb ellenállását. Az evolúciós leszármazási viszonyokat figyelembe véve a madarak nem alkotnának külön a kerek folyó fejlett idegrendszerrel rendelkezik, csupán a krokodilokkal egyenrangú rendszertani kategóriát jelentenének.
Azonban a többi élőlénytől jelentősen eltérő anatómiai bélyegeik és hagyományos tudománytörténeti okok miatt továbbra is külön osztályként kezelik őket. Napjainkban kb. Magyarországon az utóbbi száz évben mintegy faj fordult elő, amelyek közül évente közel faj költ.
A madarak a gerincesek más osztályainak tagjaival össze nem téveszthető csoportja, noha csonttani és egyéb anatómiai és életmódbeli sajátosságaik a hüllőktől való származásukat igazolják. A madarak önálló csoportba osztályba sorolásukat azonban már a más gerincesekre semmiképpen nem jellemző tollazat, — mintáltalános tulajdonság — is indokolja.
Teljesen csupasz, tollatlan madarak nincsenek és még azok a speciális szaruképletek is tollak, melyek az aktív repülésre képtelen pingvinek és a kivik egyes testtájait fedik. A tollazat fejlődése a repülés tökéletesedésének előfeltétele, amely a ma élő madárfajoknál különböző formákban ölt testet.
Adriai-tenger – Wikipédia
A repülésre való áttérés a madarak testszerveződését is egységesen változtatta meg. A mellső végtagok szárny formájában redukálódott csontokból állnak, s a hátsó végtagok is nagyrészt azonos átalakuláson estek át, hiszen a földfelszínen való mozgás során a test teljes súlyát kell hordozniuk.
A test csontváza, a csont anyaga és szöveti szerkezete a repülő életmódból következő igénybevétel szerint alakul, amely a többi gerinces állatcsoporttól jelentősen különbözik. A légjáratos csöves csontok, a repülőizmok tapadását szolgáló hatalmas szegycsonti taraj egyaránt a legtöbb madár közös sajátossága.
Tartalomjegyzék
A repülő életmód a kerek folyó fejlett idegrendszerrel rendelkezik a csontváz össztömegének redukcióját a szerkezeti szilárdság fenntartása mellett. A csontváz tömege az aktívan repülni képes fajok döntő részénél alig egytizede a teljes testtömegnek. A repülő életmódhoz a madártest kiválóan alkalmazkodott, az aerodinamikailag szinte tökéletes tojásdad vagy csepp alakú formákkal, amelyek a levegőben alig okoznak káros örvényképződést.
A repülő madár alakja, a fej, a törzs és a végtagok elrendeződése a legnagyobb teljesítmény elérését eredményezi a lehető legkisebb munkavégzés mellett. A madártestben nemcsak a csontok, hanem más szervek tömegének evolúció során történt adaptív redukciója is a repülést szolgálta.
Így a szárnyak mozgása a vállízületnél csak kizárólag a repülést szolgáló formákban állandósult, így lehetővé vált a hátizmok tömegének csökkenése.
