Mi a nekrózis?

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A koagulációs nekrózis más néven alvadásos sejtelhalás legfőbb oka a sejt fehérjéinek kicsapódása.

A károsodás, az elhalást kísérő acidosis, azaz a sejt pH -jának csökkenése nemcsak a szerkezeti, mi a nekrózis? az enzimfehérjéket is kicsapja, denaturálja, így akadályozva meg a lebontó, proteolitikus enzimek működését, ezáltal a sejt elemésztését.

Ennek is köszönhető, hogy egy ilyen nekrotikus átalakuláson átesett sejt megtartja körvonalait, legalább néhány napig.

Fénymikroszkópban a sejtek határai felismerhetők. A citoplazma a lebontott RNS nélkül elveszti bazofil festődését, és világospiros, eozinofil lesz. A magfestés sem vezet eredményre, mivel a sejtmag szétbomlik.

Leggyakrabban koagulációs nekrózis szív infarktus esetén figyelhető meg, ahol az artériás elzáródás miatt hypoxia oxigénhiány jön létre a szívizomban, amely sejtelhaláshoz vezet. A mag nélküli, koagulált sejtek körvonalai hetekig is fennmaradhatnak. Ilyenkor a fentebb felvázolt kép alakul ki kiegészítve azzal, hogy az elhalt sejtek bekebelezését végző makrofágok a szívizomsejtek fragmentált sejttörmelékét eltávolítják, a fehérvérsejtek pedig lizoszómális enzimjeik révén a maradékot is felbontják.

Ezeket a sejteket együttesen, melyek különleges mintázatot alkotnak szövettani preparátumon, sarjszövetnek nevezzük.