Mi fáj a férgeknek
Előfordulásuk[ szerkesztés ] Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig.

A szivárványló sünféreg rendszerint nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerparton. A többi faj a sziklákon, a hordalékban vagy a moszatokon él.

Megjelenésük[ szerkesztés ] A csőférgek hossza legfeljebb 30 centiméter. A csőféreg teste folyadékkal telt henger, melynek falát két izomréteg alkotja.

Az egyik réteg mi fáj a férgeknek hosszanti összehúzódást biztosítja — ilyenkor a féreg rövidebb lesz —, a másik a test körül húzódik össze, hogy az állat újra ki tudjon nyújtózni. A felnőtt állat egész életében egy szűk csőben, helyhez kötötten él.
Émelyeg és görcsöl a lába?
Sok faj szénsavas mészből választja ki a csövét, más fajok váladékuk segítségével, homokból és széttört kagylóhéjból hozzák létre. A tapogatók a féreg vékony bőrén keresztül végzik a gázcserét, és táplálékot szűrnek ki a vízből.

Az állat a legkisebb veszély esetén behúzza a legyezőjét, és eltűnik a csövében. Néhány faj[ szerkesztés ] Szivárványló sünféreg : Az Északi-tenger partvidékén nagy számban él homokos vagy iszapos felületeken, a mélyebb vizekben azonban sziklákra is tapad. Legyezője két egyforma tapogatósorból áll. Myxicola infundibulum : A homokba vagy az iszapba beágyazódva, 15 centiméter hosszú csőben él.

Tapogatói sötét szélű tölcsért vagy kelyhet képeznek. Yuz paraziták állat központi idegdúclánca nagyon vastag, akár egy milliméter átmérőjű is lehet.