Mi fáj a férgeknek

Előfordulásuk[ szerkesztés ] Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig.

A szivárványló sünféreg rendszerint nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerparton. A többi faj a sziklákon, a hordalékban vagy a moszatokon él.

Megjelenésük[ szerkesztés ] A csőférgek hossza legfeljebb 30 centiméter. A csőféreg teste folyadékkal telt henger, melynek falát két izomréteg alkotja.

Az egyik réteg mi fáj a férgeknek hosszanti összehúzódást biztosítja — ilyenkor a féreg rövidebb lesz —, a másik a test körül húzódik össze, hogy az állat újra ki tudjon nyújtózni. A felnőtt állat egész életében egy szűk csőben, helyhez kötötten él.

Émelyeg és görcsöl a lába?

Sok faj szénsavas mészből választja ki a csövét, más fajok váladékuk segítségével, homokból és széttört kagylóhéjból hozzák létre. A tapogatók a féreg vékony bőrén keresztül végzik a gázcserét, és táplálékot szűrnek ki a vízből.

Az állat a legkisebb veszély esetén behúzza a legyezőjét, és eltűnik a csövében. Néhány faj[ szerkesztés ] Szivárványló sünféreg : Az Északi-tenger partvidékén nagy számban él homokos vagy iszapos felületeken, a mélyebb vizekben azonban sziklákra is tapad. Legyezője két egyforma tapogatósorból áll. Myxicola infundibulum : A homokba vagy az iszapba beágyazódva, 15 centiméter hosszú csőben él.

Tapogatói sötét szélű tölcsért vagy kelyhet képeznek. Yuz paraziták állat központi idegdúclánca nagyon vastag, akár egy milliméter átmérőjű is lehet.

Kozmosz: Valami előtt